Amit az önismeret tévedéseiről tudnunk kell

Amit az önismeret tévedéseiről tudnunk kell

Amit az önismeret tévedéseiről tudnunk kell

Az elmúlt éveknek a nagy pszichológiai divatja az önismeretről szóló tanítás. Számos pszichológiai szaklap, mondvacsinált önismereti “szakértők” ontják ránk a “tudást”.

Mellesleg a pszichológiai divatok gyakran váltják egymást. Ezeket a divatváltásokat általában az amerikai önfejlesztő könyvekből, a különféle ezoterikus tanokból, a weboldalakról és jobb esetben egyéb kutatásokból vettük át.

Néhány évvel ezelőtt az akarat misztifikálása volt divatban. Gyerekeknek, felnőtteknek, vállalkozóknak, az életük jobbra fordulásáért imádkozóknak egyaránt az volt a baja, hogy gyenge az akaratereje. Kudarcaiknak is az volt oka, hogy nem tudott eléggé akarni.

“Mintha az ember lelkének volna egy jól körülhatárolható része, mondjuk az “akarókája”, ami elromlott. Nosza, gyorsan olvassunk el néhány önfejlesztő könyvet, menjünk el pszichológushoz, pszichiáterhez, önfejlesztő guruhoz, ők majd megjavítják.”

MA MINDENKI AZ ÖNISMERETTŐL VÁRJA SORSA MEGVÁLTÁSÁT, ÉLETE JOBBRA FORDULÁSÁT.

Sajnos attól lehet tartani, hogy ez a hiedelem a tévedések halmazából épül fel.

Lássuk, hogy melyek ezek:

 

 

ELSŐ TÉVHIT:

 

AZ ÖNISMERET GYÓGYÍT.

Nem igaz. Az önismeret feltétele a gyógyulásnak, de ez önmagában még nem elég. Előfordulhat, hogy egy önmagáról keveset tudó idegbolond az önismeret hatására egy önmagáról sokat tudó idegbolonddá változik.

 

MÁSODIK TÉVHIT:
Az önismeretnek titkos akadályai vannak, amit egy önismereti kurzus majd megsemmisít.

A valóságban az önismereti hiányosságainak kizárólag magunk vagyunk az okai.

Önmagunkból azt nem ismerjük, amit nem akarunk vagy nem merünk megismerni. Ebből alakul ki az elfojtott ösztöntörekvések és élmények, a tudatból kiszorított erkölcsileg titkos vágyak, traumatikus történések sorozata, a Freud által tudattalannak nevezett szféra.

 

HARMADIK TÉVHIT:

Az elfojtott ösztönenergiák megbetegítenek.

Szó sincs róla. Amennyiben az elfojtás tökéletesen zár, nincs lelki zavar. Freud is hangsúlyozza, hogy a neurózis a tökéletlen elfojtásokból keletkezik. A rosszul elfojtott energiák felszivárognak a tudat közelbe, de éppen az elfojtás még meglévő ereje legalább inadekvát irányba tereli őket. Ezért ott jelennek meg, ahol semmi keresnivalójuk nincs, nem illeszthetők be a lelki folyamatokba, ergo: megbetegítenek.

MINDEZEKBŐL KÖVETKEZTETVE A LELKI GYÓGYULÁSNAK KÉT ÚTJA VAN:
A sikertelenül elfojtott élmények feltárása, az eredetitől eltérő módon való újraélése (korrekciós élmények, katarzis), aminek nyomán újfajta reakciók, viselkedésformák alakulhatnak ki. Ez a pszichoanalízis útja.
Az elfojtás tökéletessé tétele. Siker esetén a panaszok megszűnnek. Ezután már semmi akadálya nincs, hogy a téves és kóros alapokra épült viselkedést valaki újra tanulja. Ez a racionális pszichoterápiák (behaviorizmus, kognitív terápiák) útja. Némelyik módszer pl. a hipnózis mindkét utat bejárhatja.
NEGYEDIK TÉVHIT:
Az önismeret megnövekedése lelkileg csakis pozitív változásokat hozhat.

Sajnos igen gyakran az önismereti útra indulók nem számolnak azzal, hogy törekvésük saját karakterhibáik, nem ok nélkül elfojtott egyéb negatívumaik felszínre kerüléséhez vezethet.

A lelki tükör nem csak a szépet mutatja. Kalkulálnak-e ezzel a felismeréssel?

Számítanak-e az önmaguk elviselését segítő illúziók széttörésére? Nem lehetséges, hogy olyasmit keresnek, amit nem akarnak megtalálni?

Amikor pedig egy önismereti elmélyedés csakis pozitív értékeket tár fel, akkor bizonyosra vehetjük, hogy nem az önmegismerés, hanem a módszeres önbecsapás esete áll fenn.

Válaszoljunk őszintén:

Élhetünk-e az illúziók hazugsága nélkül?

Kívánunk-e magunk számára egy tiszta, fehér fényben ragyogó világot, ahol nincs pihentető árnyék, ahol nem lehet elbújni semmi elől, ahol nincs értelme megvalósíthatatlannak tűnő álmokat álmodni?

 

ÖTÖDIK TÉVHIT:
A lélektani tudást elsajátítjuk, harmonikusabbá teszi az életünket, könnyebben birkózunk meg a saját lelki problémáinkkal.

Már maga a lélek tudorainak magánélete is sokszor rácáfol erre.

De a válasz hasonló ahhoz, mint Hegelé, amikor megkérdezték: nevezetesen: a logika megtanulása logikusabbá teszi-e a gondolkodást?

Azt felelte: ” körülbelül annyira, mint amennyire az emésztés fiziológiájának az ismerete megjavítja az emésztést…

Nos, akkor: kegyes hazugságok…. magunknak? Másoknak?

Vagy kegyes igazmondások…. magunknak? Másoknak?

 

Forrásirodalom: C.G.Jung, S.Freud, P.Popper

Suri Éva

Suri Éva

Motivációs filozófiák konzulense, mentor, szerző

Egy vagyok közületek. Néha gondolkodom is, néha filozofálgatok, néha értetlenkedek….néha megírom provokatív gondolataimat is ebben a magazinban. Nem fogadok el fenntartás nélkül mindent amit látok, hallok és olvasok. Húsz éve tanulmányozom az emberi viselkedést, a magatartást, választ keresve a miértekre. Ezt a magazint azért hoztam létre, hogy fejleszd magad, megtanuld, hogy mi kell ahhoz, hogy sikeresebb legyél. Akár a magánéletedben, akár a vállalkozásodban. Nem a megszokott módon, hanem mást másként csinálva. Bővebb infót itt találsz rólam.

Ahol találkozhattál velem

Miért burjánzik az önismereti kérdésekkel foglalkozók népes hada?

Miért burjánzik az önismereti kérdésekkel foglalkozók népes hada?

Miért burjánzik az önismereti kérdésekkel foglalkozók népes hada?

MIND A MAI NAPIG.  VAJON MI ŰZI ÉS HAJTJA AZ EMBEREKET?

A régen letűnt kultúrák sem nélkülözték, a miénk sem. Művelték e mesterséget sámánok, vajákosok, álomfejtők, ördögűzők, papok, filozófusok, orvosok, próféták, jósok…… A módszerek látszólag különbözőek voltak, de tulajdonképpen más kultúra más kifejezésmódján, más aspektusból, de mindig ugyanaz hangzott el, és visszhangzik mind a mai napig az, amit olyan pontosan fogalmazott meg a delphoi jósda jelmondata: Gnóthi szeauton – Ismerd meg önmagad.

AZ EMBEREK KÍVÁNCSIAK VOLTAK A JÖVŐJÜKRE NÉZVE, ÉS TUDNI AKARTÁK MILYEN SORS VÁR RÁJUK.

Ismerd meg önmagadat, és tudni fogod a sorsodat. Mert a sorsod te vagy. Nem külső erők uralkodnak rajtad, az istenek benned vannak, és jellemed, személyiséged alakítja, formálja a jövődet. Változtass magadon, és változni fog a sorsod is. Fogadd el magadat, és el tudod majd fogadni a sorsodat is. Ez a gnóthi szeauton igazi értelme.

Más a kultúránk, más a nyelvünk, mások a szempontjaink, a módszereink, de a lényeg azonos. Tudományos kutatások sok rejtett rugóját és okát tárták már fel az emberi viselkedés bonyolult szerveződésének, de a szubjektív problémák ugyanazok maradtak.

 

HOL A HELYEM A VILÁGBAN, AZ EMBERI KAPCSOLATOK SZÖVEVÉNYES RENDSZERÉBEN?

 

Miért vagyok boldogtalan, miért rossz a közérzetem, miért nem tudom kibontakoztatni a képességeimet, miért keveredem újra és újra hasonló konfliktusokba?
Miért nem szeretnek úgy és annyira, ahogy én igényelném, miért nem tudok én úgy szeretni, miért ér annyi kudarc és bántás?

EGYÁLTALÁN MIT ÉREK ÉN?

Miért nyomasztanak félelmek, bűntudatok?
Miért nem tudok úgy élni, mint a többi ember – akik látszólag oly könnyen haladnak az élet útján. Kérdések, kérdések….
De a kérdezés már eredmény! Mindenesetre tovább vezet, mint önmagunk tömjénezése és a környezet vádolása.

 

AZ ÖNMAGÁVAL VÍVÓDÓ, ELÉGEDETLEN , A HELYZETEIVEL KÜSZKÖDŐ EMBER PSZICHÉSEN ELÉGEDETT!
Sőt!

A BELSŐ KÜZDELMEI ÉPPEN AZ EGÉSZSÉGÉBŐL, A PROBLÉMALÁTÁSÁBÓL, A VÁLTOZÁS ÉS A VÁLTOZTATÁS IGÉNYÉBŐL FAKADNAK!

Ezek az erőfeszítések közé tartozik az ember belső vívódása önmagával, kínlódásai azon a fejlődési úton, amit végigjár. De az egyenlethez az is hozzátartozik, hogy gyakran elkényelmesedünk önmagunk faragásában és nevelésében, ellustulunk emberi kapcsolataink ápolásában.

Kikerüljük a kényes és feszült helyzeteink megoldását. Néha ez kompromisszumokra, szkepticizmusra, cinizmusra való hajlandóságunkban is megmutatkozik. Jobb egy – két tabletta beszedésével, erőfeszítés nélkül csökkenteni idegességünket, mint kemény munkával végigjárni egy önismereti utat, hogy saját erőnkből ismerjük meg feszültségeink okát, és jussunk túl rajta.

SOKKAL EGYSZERŰBB TANÁCSOT KÉRNI VALAKITŐL, MINT VÁLLALNI A DÖNTÉS FELELŐSSÉGÉT!

 

Ezért éli reneszánszát az ilyen-olyan területen tevékenykedő „tanácsadók” hada. Rengeteg önjelölt, a tutit megmondó tanácsadó vállal fel olyan területet, amely súlyos károkat okoz, hamis illúziókba kergeti a hozzá fordulókat. Azonban a másik embertől kapott tanács, ami egy másik ember élményvilágából, érték rendjéből származik, vajon a saját énünktől nem idegen-e? Vagy inkább megfizetjük ennek az árát, csak hogy másra tudjuk hárítani a felelősséget, a belső terheinket?

EGYSZERŰBB PANASZKODNI, MINT KIVEREJTÉKEZNI A MEGOLDÁST?

 

Olyan tehetetlen vagyok….

 

 

NEM JOBB-E LÉPÉSRŐL-LÉPÉSRE KITAPOSNI A SAJÁT HITELES UTUNKAT, LEGYEN EZ AZ ÚT BÁRMILYEN KESKENY ÖSVÉNY IS….DE EZ VALÓBAN A MIÉNK!

 

Csak akkor meríthetünk bátorságot ahhoz, hogy őszintén szembenézzünk önmagunkkal, ha el tudjuk fogadni magunkat. Az összes fájó, kedvezőtlen, negatív tulajdonságunkkal, viselkedésünkkel együtt. Csak ezen az elfogadáson belül kísérelhetjük meg, hogy változni próbálunk.

 

AZ ELFOGADÁS VALÓDI ÉRTELME

 

Nem jelent belenyugvást abba, amibe nem lehet belenyugodni .
Az elfogadás higgadt és elemző tudomásulvételt jelent, a valóság ( a mi valóságunk) tiszteletét, legyen az bármilyen, talán éppen olyan, hogy változtatni akarunk rajta.
Az elfogadás tehát megismerést eredményez. Saját magunk jobb megismerését, és éppen ezért válhat a továbblépés kiindulópontjává.

Önmagunk felvállalása híján még a szembenézésig sem juthatunk el, inkább becsapjuk magunkat. És az ember olyan könnyen hazudik önmagának….. nem kell félnie a leleplezéstől. De az ember kíváncsi is, hajtja őt előre a megismerés örök szomjúsága. Ez a megismerési vágy évezredek óta nem csak a külvilágra, hanem az ember belső világára is irányul.

Ki vagyok én? Ez a kérdés fontos hajtó erő az ember lázadó elégedetlensége önmagával szemben, fejlődési igénye, netán saját boldogtalansága szempontjából. Vágya önmagával és a világgal való harmóniára.

HA MEGRAJZOLHATNÁNK EGY TÖKÉLETESEN KIEGYENSÚLYOZOTT EMBER IDEÁLIS KÉPÉT, VAJON MIT MONDHATNÁNK EL RÓLA?

 

 

Képes arra, hogy tehetségének, képességének megfelelően produkáljon tanulásban, a munkájában, a hivatásában.
Képes arra, hogy jól érezze magát a világban; képes életörömre, képes élvezni az élet által nyújtott lehetőségeket: az evést, a munkát, a pihenést, a szerelmet, a kultúrát…… stb.
Képes arra, hogy jó közérzete megteremtése során ne zavarja, ne tegye tönkre más emberek életét, mindez ne mások rovására történjen. Tehát képes a szociális beilleszkedésre.
Nem túl sok ez? Mindenesetre kevesen mondhatják el magukról, hogy így élnek. De valószínűleg így szeretnének élni. Ezért vagyunk manapság is tanúi annak, hogy az önmegismerés és az önnevelés iránt egyre fokozódó szellemi éhség nyilvánul meg.

 

A KÉRDÉS CSAK AZ, HOGY KINEK A KEZÉBE TESSZÜK LE AZ ÉLETÜNKET….

Suri Éva

Suri Éva

Motivációs filozófiák konzulense, mentor, szerző

Egy vagyok közületek. Néha gondolkodom is, néha filozofálgatok, néha értetlenkedek….néha megírom provokatív gondolataimat is ebben a magazinban. Nem fogadok el fenntartás nélkül mindent amit látok, hallok és olvasok. Húsz éve tanulmányozom az emberi viselkedést, a magatartást, választ keresve a miértekre. Ezt a magazint azért hoztam létre, hogy fejleszd magad, megtanuld, hogy mi kell ahhoz, hogy sikeresebb legyél. Akár a magánéletedben, akár a vállalkozásodban. Nem a megszokott módon, hanem mást másként csinálva. Bővebb infót itt találsz rólam.

Ahol találkozhattál velem

A lúzer és az érzelmi intelligencia

A lúzer és az érzelmi intelligencia

A lúzer és az érzelmi intelligencia

Ki mondhatja el magáról, hogy időnként nem érezte már magát lúzernek? Szerintem senki. Ha őszintén a szívünkre tesszük a kezünket és nem hazudunk saját maguknak, akkor bizony be kell vallanunk, hogy időnként beleestünk mi is a lúzerség gödrébe.

 Az, hogy folyamatosan hibázunk egyáltalán nem baj, mert tanulni tudunk belőle.

A magas érzelmi intelligenciával

rendelkező személyek esetében mindenképpen.

Bennük megvan az a nélkülözhetetlen képesség, hogy lúzerségük egyszer vagy kétszer tör felszínre.

 De mi van azokkal, akik a faltörő kos szerepét játsszák, újra és újra azokat a hibákat követik el? Innen üzenem, hogy ők a lúzerek, a megrögzött gondolkodás módjuknak köszönhetően.

 Amikor hibázunk, nehéz bevallani mások, de főképpen önmagunk előtt, mert ez aláássa az önértékelésünket. Mégis meg kell tenni ezt a fontos lépést, különben csapdába kerülünk: újra és újra fejjel mehetünk a falnak.

 A Michigani Egyetem pszichológusai kutatásaik eredményeképpen arra jutottak, hogy a hibákat illetően az emberek két nagy csoportra oszthatók. Az egyikbe azok tartoznak, akiknek rögzült a szemléletmódjuk, nevezetesen: amikor hibáznak, azt mondják, hagyjuk, nincs mit tenni, ez nekem már sosem fog menni.

A másik csoport tagjainak viszont fejlett a szemléletmódjuk.
Izmos érzelmi intelligenciával rendelkeznek.

 A reakciójuk nem a rezignált beletörődés a lúzerségbe, hanem komolyan elgondolkodnak azon, hogy mit csináltak rosszul. Ezt egyfajta figyelmeztetésnek veszik, hogy még véletlenül se kövessék el ugyanazt a hibát.

 

 

Természetesen a magas érzelmi intelligenciával rendelkezők sem tökéletesek, ezért lehet, hogy még párszor hibázni fognak, de szembe néznek a következményekkel, levonják a tanulságot, hogy legközelebb mire figyeljenek.
Ezért képesek boldogulni, mivel ezt a tudást felhasználják a továbbiakban.

 Akik nem rendelkeznek erős érzelmi intelligenciával, és mélyen rögzült a szemléletmódjuk, arra vannak kárhoztatva, hogy újra és újra ugyanazt a hibákat kövessék el. Egyszerűen nem hajlandók beismerni a korábbi kudarcaikat és szembenézni a következményekkel. Igazi struccpolitika.

 

Álljon itt Dr. Travis Bradberry összefoglalója arról a 7 alapvető hibáról, ami a fejlett érzelmi intelligenciájú emberek életükben csak egyszer követnek el.

 

1. Azt feltételezni, hogy valami vagy valaki olyan jó, hogy az már nem is igaz

 

Vannak emberek, akik annyira karizmatikusak és magabiztosak, hogy úgy tűnik, muszáj követni őket. Folyton a sikereikről beszélnek, meg arról, hogy mindenki rajong értük, és azzal kecsegtetnek, hogy számtalan lehetőséget tudnak kínálni. Néhány ember esetében ez valóban így van, de azért ők elég ritkán fordulnak elő. Az okos embert elég egyszer becsapni, és soha többet nem fogja elhinni, hogy egy ajánlat annyira jó lehet, hogy szinte már nem is igaz.

 

A naivitás és az odafigyelés hiánya katasztrofális következményekhez vezethet. Az okos emberek komoly kérdéseket tesznek fel, mielőtt elköteleznék magukat, mert tudják, hogy senki, önmagukat is beleértve, nem lehet olyan jó, amilyennek látszik.

 

2. Folyamatosan ugyanazt csinálni, és azt várni, hogy más legyen az eredmény

 

Az őrültség jele, ha valaki ugyanazt csinálja, és azt várja, hogy más legyen az eredmény, mondta Albert Einstein. A mondás közismert, mégis az lehet a benyomásunk, rengetegen gondolják úgy, hogy kettő meg kettő egyszer talán öt lehet. Az okos emberek is beleeshetnek ebbe a csapdába, de csak egyszer.

Egyszerű: ha ugyanaz marad a megközelítés, az eredmény is ugyanaz lesz, hiába várjuk az ellenkezőjét. Ha más eredményre vágyunk, változtatni kell a megközelítésen, legyen az bármennyire fájdalmas.

 

3. Azonnali jutalmazásra vágyni

Manapság minden szinte egy szempillantás alatt történik. Az interneten azonnal meg tudjuk szerezni a szükséges információkat, valós időben nézhetünk egy polgárháborút egy másik kontinensen, hipp-hopp letöltjük a kívánt filmet vagy zeneszámot, simán videóbeszélgetést folytathatunk a külföldön élő rokonokkal.

 Hozzászoktunk, hogy minden rögtön a rendelkezésünkre áll, a fejlett érzelmi intelligenciájú emberek azonban tisztában vannak azzal, hogy nagy eredményeket csak hosszú távon, kemény munkával lehet elérni. Azt is tudják, hogyan fordíthatják hasznukra ezt a motivációt a sikerhez vezető gyötrelmes folyamat egyes szakaszaiban, mert egyszer már megtapasztalták a kudarcot, amikor azonnali jutalmazásra vágytak.

 

 

4. Nem látni a fától az erdőt

Könnyen előfordulhat, hogy annyira beborít valakit a sok feladat, hogy szem elől téveszti a végső nagy célt. Az okos embereket azonban a sok kis napi feladat sosem zavarja abban, hogy pontosan tudják, mit akarnak elérni a folyamat végén. Az élet arról szól, hogy muszáj látni a fáktól az erdőt, különben mindenki pórul jár.

 

5. A házi feladatok elhanyagolása

Bármikor közbejöhet valami, amiért ki kell hagyni egy-egy lépést egy munkafolyamatban vagy más trükkös megoldáshoz kell folyamodni. Az érzelmileg intelligens emberek tudják, hogy egyszer-kétszer az ilyesmit meg lehet úszni, de ez a hozzáállás hosszú távon gátolja őket a teljes kibontakozásban.
Ezért nem kockáztatnak, és mindig szem előtt tartják, hogy a kemény munkát és a kitartó szorgalmat semmi sem pótolhatja. Tisztában vannak vele, hogy ha elbliccelik a házi feladatot, nem tanulnak semmit, így pedig egyenes út vezet a karrierjük halálához.

 

6. Valaki másnak látszani 

Nagy a kísértés, hogy megpróbáljunk másnak látszani, mint amik vagyunk, mert ezzel meg tudunk nyerni magunknak a környezetünket, hosszú távon azonban sosem lehet ebből jól kijönni.

Az okos emberek erre azonnal rájönnek, amikor először leplezik le őket, és kiesnek a szerepükből. Sokan azonban sosem tudatosítják magukban, hogy mindenki azonnal átlát rajtuk. Nem veszik észre, hogy kapcsolatok mennek tönkre, munkák vesznek oda, lehetőségeket mulasztanak el, mert másnak akarnak látszani, mint amik valójában. Az okos emberek viszont azonnal felismerik, hogy ha boldogok és sikeresek akarnak lenni, hitelesnek kell lenniük.

 

7. Mindenkinek megfelelni

 

Egy ponton majdnem mindenki beleesik ebbe a hibába, de az okos emberek gyorsan felismerik, hogy lehetetlen mindenkinek megfelelni, mert ha megpróbálják, a végén senkinek nem tudnak megfelelni. Ehelyett megtanulják, hogy ha hatékonyak akarnak lenni, ki kell fejleszteni magukban a bátorságot ahhoz, hogy válasszanak az átgondolt meglátásaik szerint, még ha ez némelyeknek nem is fog tetszeni.

Suri Éva

Suri Éva

Motivációs filozófiák konzulense, mentor, szerző

Egy vagyok közületek. Néha gondolkodom is, néha filozofálgatok, néha értetlenkedek….néha megírom provokatív gondolataimat is ebben a magazinban. Nem fogadok el fenntartás nélkül mindent amit látok, hallok és olvasok. Húsz éve tanulmányozom az emberi viselkedést, a magatartást, választ keresve a miértekre. Ezt a magazint azért hoztam létre, hogy fejleszd magad, megtanuld, hogy mi kell ahhoz, hogy sikeresebb legyél. Akár a magánéletedben, akár a vállalkozásodban. Nem a megszokott módon, hanem mást másként csinálva. Bővebb infót itt találsz rólam.

Ahol találkozhattál velem

Milyen az eszményi teljesítmény állapotod?

Milyen az eszményi teljesítmény állapotod?

Milyen az eszményi teljesítmény állapotod?

Az előző cikkemben az érzelmeink teljesítményünkre való hatásairól írtam.

 

Most tovább boncolgatom a kérdést, mivel a jó teljesítmény annak eredménye, hogy jól érzed magad. Ehhez viszont ismernünk kell a különféle belső energiaállapotunkat és a hozzájuk kapcsolódó érzelmeinket.

Első körben ismerkedjünk meg az aktív és a passzív pozitív energiákkal. Ugye nem is gondoltad volna, hogy a pozitív érzés is kétféle érzelmet generál bennünk?

 

Az aktív pozitív belső energiaállapotodban

úgy érzed, hogy tele vagy energiával, tettre kész vagy, életerősnek érzed magad, és túlcsordult magabiztossággal rendelkezel.

 

Amikor ilyen lelki állapotban vagy, akkor ez egy feszültség nélküli energiát, a cselekvést és a teljesítmény örömét jelenti számodra. Tele vagy lelkesedéssel, de azért “nem szállsz el magadtól”, ura vagy önmagadnak és a helyzetnek is.
Ez most úgy hangzik, mintha ez lenne az eszményi teljesítményállapot, de ez még korántsem az. Ilyenkor a belső energia szétvet, és a test az agy nem működik tökéletes harmóniában.

A teljesítésed minőségét számos tényező befolyásolja.

Nem is gondolnád, de még az étkezésed, a légzésed, a tevékenységed környezetének, a napszaknak is befolyásoló szerepe van.
Nem nehéz belátni, hogy e tényezők között vannak olyanok is, amelyekre egyszerűen nincs ráhatásod, a kialakulásuk is véletlenszerű lehet.

Ebből következik -még mielőtt a földbe döngölnéd magad-, hogy az eszményi teljesítményállapot elérése nem csak tőled függ.
De van egy jó hírem.

 

Ezt az aktív pozitív energiaállapotodat tartósan fenn tudod tartani, ami nagyon fontos, hiszen ez lesz az eszményi teljesítményállapotodhoz vezető kapu. Persze ez még nem jelenti azt, hogyha ebben az energiaállapotodban vagy, akkor eljutsz abba az eszményi állapotodba, amikor minden pikk-pakk sikerülni fog.

Viszont az energia telt pozitív állapotodban ragyogni fogsz, megnő mások felé a kisugárzásod, sokkal könnyebb lesz a dolgod, hogy sikeresen megbirkózz az előtted álló feladatokkal. Az erőd a csúcsteljesítményt ígéri.

Azonban ez a túlfűtött pozitív érzés is rejt veszélyeket: elhamarkodott döntéseket hozol, elvakíthatja a tisztánlátásodat, nem számítod ki a cselekedeteid esetleges negatív következményeit.

Ahhoz, hogy eljuss valahová, tudnod kell, hogy hol állsz, vagyis honnan indulsz.

 

 

Amikor ilyen túlfűtött érzelmi állapotodban leledzel, csendesedj el egy kicsit és változtasd meg némileg a belső energiaállapotodat a passzív pozitív érzés irányába.

Mit is jelent ez?

 

A passzív pozitív érzés

egy fesztelen, de energiahiányos állapot.

 

 

Ilyenkor tudsz ellazulni, nyugodt és megfontolt gondolataid támadnak, könnyednek érzed magad.

Úgy érzed, hogy lebegsz, mintha vízen járnál, hogy bekerültél egy flow áramlásba.

Ebben az energiaállapotban nem ugrasz fel és hozol egetverő, sokszor az aktív pozitív energiának köszönhetően “rögtöncselekvős”, meggondolatlan döntéseket.

Az aktív belső pozitív energiaállapotodat szinkronba hozod a passzív belső pozitív energiaállapotoddal.

Amikor érezni fogod a hirtelen támadt őrült pozitív “ide nekem az oroszlánt is” érzés helyett azt a csöndes, jól eső, nyugodt érzést, hogy minden rendben lesz.

Amikor a hirtelen felbuzdulásodból nem hozol rossz döntéseket.
Amikor jól eső érzés tölt el, ha a sikeres végeredményre gondolsz.
Amikor semmi sem tud kizökkenteni ebbéli állapotodból.

Nos, ekkor mondhatjuk azt, hogy a test és az elme azonos hullámhosszon van, szimbiózisban dolgozik.

Ebben a lelkiállapotban fogj neki a cselekvésnek.

Ez lesz az eszményi teljesítőképességed!

Az eredményt garantált lesz.

 

 

 

Ahol találkozhattál velem

Hogyan hat az érzelmi állapotod a teljesítményedre?

Hogyan hat az érzelmi állapotod a teljesítményedre?

Hogyan hat az érzelmi állapotod a teljesítményedre?

Miért van az, hogy egyik napon jobban produkálsz, míg a másik napon enervált vagy, semmihez sincs kedved, mindent elrontasz, rosszabbul teljesítesz?

Vajon ez véletlen lenne, a sors játéka, vagy belőled indul ki?
Van módszer, amellyel képességeid felső határában teljesítesz?

Van bizony. (erről majd később írok)

 

Ezek a hullámzó érzelmi állapotaid hatással vannak a környezetedre, saját magadra.

Befolyásolja szervezeted egészének működését, a pulzus emelkedésétől kezdve a szapora szívverésen át, a gyors vagy az akadozott beszédig.

Bizonyára észrevetted magadon, hogy ha dühös vagy ingerült vagy, milyen nehéz világosan gondolkodni.

De azt is tudod, hogy amikor ideges vagy, amikor szorongsz, nem vagy képes a lazításra, nem tudod elengedni magad. Ezért aztán feszült maradsz, nem tudod magad kipihenni.

 

Mit eredményez mindez?

Nem tudsz úgy teljesíteni, amit elvársz magadtól, vagy amit elvárnak tőled. Ez ismét csak idegessé tesz. Továbbra sem tudsz lazítani.

Hopp, és már benne is vagy egy ördögi körben.

 

Viszont ha képes vagy tudatosan irányítani az érzelmi állapotodat, képességeidet, teljesítményedet csúcsra jártathatod.

 

Ezt a képességet nevezik lelki állóképességnek.

 

Ez nem genetika, nem szerencse kérdése.
Ezek olyan módszerek, fogások, szokások kialakítása, amelyek elsajátíthatóak, fejleszthetőek.

Amikor teljesítményednek a maximumát hozod ki magadból, akkor vagy az eszményi teljesítmény állapotodban.
Nem is vagy tudatában, de ezt az állapotot az érzelmeid vezérelték.

Egyfajta kirobbanó energiaként, vagy félelem nélküli hihetetlen megnyugvásként, vagy lazaságként élted meg. Ebben az érzelmi állapotban érzed azt, hogy bármire képes lennél.

 

Ez az eszményi teljesítmény állapot – az öröm, a magabiztosság, az erő – amit ilyenkor érzel jelen van minden olyan dologban, amit az ember tesz. Ha jól érzed magad, ha pozitívan gondolkodsz, a teljesítményed is jó lesz.

 

 

Ha az érzelmi klímád változik, a teljesítmény is romlik. Amikor semmi sem sikerül.
Sőt, ilyenkor úgy érezheted, hogy kár minden erőfeszítésért.

De mi van előbb? Ez a mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás tipikus esete.

A pozitív érzelmek, amik kiemelkedő teljesítményhez vezettek, vagy a kiemelkedő teljesítmény kapcsán érzett pozitív érzés?

Ha azt hiszed, hogy a testet-lelket átjáró öröm a kiemelkedő teljesítményed eredménye, akkor sajnos ki kell, hogy ábrándítsalak. Na jól van…… azért utólag is örül az ember….

Az emberi idegrendszer sajátosságaiból fakadóan az érzelmek az elsődlegesek.

Ez az érzelmi állapot határozza meg a teljesítményszintedet, nem pedig fordítva.

Ennek oka a neurofiziológiában és a biokémiában keresendő.

Csak nagy vonalakban, hogy értsük meg a témát.

 

Az agyban lévő idegsejtek nem érintkeznek, hézag van köztük, amelyeket szinapszisoknak nevezünk. A szinapszisok között a neurotranszmitterek viszik át az impulzusokat.
A véráramban is is vannak hasonló vegyületek, ezek a hormonok. Ezek elérve a megfelelő mirigyeket vagy a megfelelő idegi központokat, bizonyos ingereket váltanak ki, beindítva szervezetünkben bizonyos kémiai folyamatokat.

Szervezetünk egyik nagy hatású vegyi anyaga a noradrenalin, ami akkor jelenik meg a vérben, ha veszélyt érzünk, normális koncentrációban pedig fokozza az éberséget, a tettrekészséget. Ám ha a veszélyérzetünk nem múlik el, akkor jelenléte idegességet, szorongást vált ki bennünk.
Egy másik neurotranszmitter: a serotonin pedig a lazaság, a kellemes érzések felelőse.

 

Az idegrendszer által vitt jelek nagy része akaratlagos.
Gondolj csak bele, hogy ha jobbra akarsz nézni, akkor tudatosan fordítod a fejedet jobbra. Tehát ez a mozdulatod szándékos.

Más jelek pedig reflexszerűek. Ha egy forró tárgyhoz érsz, elrántod a kezed, mielőtt még az agyad tudatos régióiba eljutna.
Ezeket a reflexes cselekvéseket a központi idegrendszered egy másik régiója irányítja.

Ami számunkra a legfontosabb a kiemelkedő teljesítmény miatt:

 

Agyunk belsejében a gerinc végződése felett található a mirigyek és ingerfeldolgozó központok csoportja, amit együttesen limbikus rendszernek nevezünk.

Nos, ez az alfája és omegája a teljesítőképességünknek.

Az érzelmeink és a lelki – fizikai teljesítőképességünk a limbikus rendszerben lévő neurotranszmitterek állapotának a tükre.

Az érzelmi állapotod és a limbikus rendszerben lévő vegyi egyensúly ugyanazon jelenség két oldala.
Az érzelmek kémiája befolyásolja az érzékelést, a gondolatokat és a tettekre sarkalló impulzusok szállítását.
Egyszóval: a teljesítményünket.

Példaként:

Ha laza vagy, könnyű mozdulatlanul megtartani a kinyújtott kezedet.
Viszont ha feszült vagy ideges vagy bármennyire is akarod az ellenkezőjét, a kezed remegni fog.
Sőt, minél jobban igyekszel mozdulatlanul tartani, annál erősebben fog reszketni.
Próbáld csak ki.

Ha le akarod állítani ezt az akaratlan reszketést, lazítanod kell. Meg kell változtatnod az érzelmi állapotodat.
Ez módosítja a központi idegrendszer kémiáját, ami majd lehetővé teszi, hogy a görcsös kézizmok kiengedjenek, kilazuljanak.

Érzelmi állapotod tehát még egy ilyen egyszerű műveletre is hatással van.

Gondolj csak bele, bár még elképzelni is nehéz, hogy az agy, az izmok milyen érzékeny egyensúlyára van szükség ahhoz, hogy írj, olvass, autót vezess…..

Sokan vágynak kiemelkedő teljesítményre, de figyelmen kívül hagyják – valószínű azért, mert nem ismerik az okát -, hogy amikor megváltozik az érzelmi állapotuk, akkor kémiailag és fizikailag is megváltoznak.

Amikor örömről dühre, idegességről nyugalomra, gyűlöletről szeretetre váltasz, akkor szervezeted biokémiáját változtatod meg.

Amikor megváltozik a figyelmed intenzitása, fókuszálása, akkor meg fog változni az ingerekre adott válaszaid is.

Amikor megváltoztatod érzelmi állapotodat, – biokémiai egyensúlyodat – megváltoztatod a teljesítőképességedet is.

 

Végső soron nem ez a célunk?

 

 

 

Suri Éva

Suri Éva

Motivációs filozófiák konzulense, mentor, szerző

Egy vagyok közületek. Néha gondolkodom is, néha filozofálgatok, néha értetlenkedek….néha megírom provokatív gondolataimat is ebben a magazinban. Nem fogadok el fenntartás nélkül mindent amit látok, hallok és olvasok. Húsz éve tanulmányozom az emberi viselkedést, a magatartást, választ keresve a miértekre. Ezt a magazint azért hoztam létre, hogy fejleszd magad, megtanuld, hogy mi kell ahhoz, hogy sikeresebb legyél. Akár a magánéletedben, akár a vállalkozásodban. Nem a megszokott módon, hanem mást másként csinálva. Bővebb infót itt találsz rólam.

Ahol találkozhattál velem

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com