Blog

Tényleg hiszel a képességeidben?

Bármit képes vagy megtenni….. egy divatos szlogen. Véleményem szerint ez nem teljesen igaz.

Ha nem ismerjük ennek a négy szónak a tartalmi és érzelmi hátterét, akkor becsapjuk magunkat.

 

Mázsás súly nyomja a válladat…. még nem sikerült ” a bármit képes vagy megtenni” szlogen gyakorlatba való átültetése….

 

Szinte hallom, hogy most felhördültél.

Várj, mindjárt megmagyarázom.

 

Legelőször is, ha hinni akarunk a képességeinkben, akkor három olyan fogalmat kell tisztázni, amelyek szoros kapcsolatban vannak egymással, elkülönítésük is nehéz, és egy nagyon vékony mezsgye választja el őket.

 

KÉPESSÉGÜNK:

a személyiség jellemzője, nem született velünk, nem készen kapott valami, hanem az életünk során alakul ki és fejlődik tovább.

A képesség a saját pszichikus tulajdonságunk, és csak valamilyen tevékenységünk, cselekedetünk gyakorlása révén, az életünk során fejlődik ki. A képességünket is tanulni kell. Képesnek kell lenni tanulni ahhoz, hogy a képességünket megvillantsuk.

Ugyan a legtöbb képesség nem velünk született, de ahhoz, hogy igazán képesek legyünk megtenni bizonyos dolgokat, az adottságaink szolgáltatják a szikrát.

Ezért nem vagyok híve annak a teóriának, hogy bármit képesek vagyunk megtenni. Nem és nem. Ha nincs meg a kellő és hozzávaló adottságunk, akkor képtelenek leszünk megtenni. Bárki bármit is sulykol belénk. Ha elhisszük azt, hogy bármit képesek vagyunk megtenni és még sem tesszük meg (mert nincs meg hozzá az adottságunk), akkor szegény kis énünk előbb-utóbb romokban fog heverni.

Mert a képesség az emberi tevékenység során alakul ki. Mindig cselekvéssel, történéssel, létezéssel kapcsolatos. Mindig.

Viszont ha megvan bennünk a céljainkhoz szükséges adottságunk, akkor azt, hogy valamit képesek legyünk megtenni, innentől kezdve már csak tanulás és gyakorlás kérdése.

 

KÉSZSÉGÜNK:

nem más, mint egy olyan automatizált “szoftverünk”, amely a tudat közvetlen ellenőrzése nélkül funkcionál. A készség a teljesítményképes tudás része, szilárd ismereteket kíván, a tanulás eredménye, ahol kellő számú gyakorlás eredményeként a cselekedeteink, tetteink automatikusan futnak.

A készség szintű elsajátítás igen tartós, néha életre szóló.

A készségünk tehermentesítik az idegrendszerünket a feladatvégzésünk során, és lehetővé teszik, hogy az adott probléma megoldására koncentráljunk.

Észre sem vesszük, magától értetődőnek tartjuk.

 

ATTITŰDÜNK:

ami nem más, mint egy olyan tartós beállítódásunk vagy értékelő viszonyulásunk akár egy személy, akár egy gondolat iránt, amit nem lehet közvetlenül megfigyelni.

Csak következtetni lehet rá a viselkedésünkből, a szóbeli és érzelmi reakcióinkból.

Tehát ez a három összetevő határozza meg, hogy bármit képesek legyünk megtenni. Ha ezek megvannak bennünk, akkor innentől kezdve igaz az állítás.

 

Nézzünk néhány példát, hogy el tudd helyezni magadat egy skálán, hogy értelmezni tudd a viselkedésed miértjét.

 

pc-1207686_640

 

Például vegyük alapul: információ kezelés, kritikai gondolkodás, konfliktuskezelés, együttműködés, kreativitás, érdekérvényesítés, stb.

 

Ha ezeket a meghatározásokat alaposan átgondolod, biztosan ráébredsz, hogy minden ember számtalan képességgel rendelkezik.

Gondoljunk azonban arra, hogy hányféle tevékenységet végezhetünk, s az egyes tevékenységekhez akár többféle készség, képesség is kapcsolódhat.

A szakemberek szerint több ezer készség létezik, amelyek kellő gyakorlás után képességekké szerveződnek.

 

A személyes képességek legáltalánosabban elfogadott csoportosítása:

Itt olyan egyéni alapkészségeket, képességeket csoportosítunk, amelyek a saját személyünkre vonatkoznak, és a személyes adottságainkhoz állnak legközelebb. Bár elsősorban velünk született képességekről van szó, ezek a képességek is fejleszthetők, és további képességek építhetők rájuk.

E képességcsoportok:

észlelési
emlékezeti
figyelemmel kapcsolatos
mozgással kapcsolatos
kommunikációs
gondolkodási képességek csoportja

 

Ezekkel a képességekkel minden ember rendelkezik, csak azok szintje, minősége eltérő. Ha ismerjük saját képességeinket ezeken a területeken, sokat segíthet életünkben, a munkánkban.

De mi fejlődni szeretnénk ugye?

Nézzük meg, hogy fejlődésünk érdekében milyen személyes képességeket kell fejleszteni. Hangsúlyozom, hogy ez mindenkinél más és más, mégpedig a személyiségünk függvényében változik.

Ebbe a körbe a saját személyünkkel kapcsolatos attitűdök, képességek, készségek tartoznak, mint például a kreativitás, önállóság, önbizalom, önelfogadás, stb. Ezek a képességek csak ránk vonatkoznak, és fejlesztésük, fejlődésük is elsősorban tőlünk függ.

 

Nézzünk néhány példát a képességeinkre:

 

REÁLIS ÉNKÉP, ÖNBIZALOM, POZITÍV HOZZÁÁLLÁS

 

Általában elmondhatjuk magunkról, önmagunkról alkotott képünk, önértékelésünk gyakran eltér a valóságos képességektől.

Az önmagunkról alkotott kép eltérhet attól, ahogy mások látnak, és amit arról gondolunk, hogy mások hogyan látnak minket. Néha még az is előfordulhat, hogy valójában olyanok vagyunk, mint amilyenek lenni szeretnénk, csak nem helyes az önmagunkról kialakított kép.

Ha nem a tényekre épül az önismeret, hanem az érzésekre és hamis visszajelzésekre, akkor nem lesz reális önképünk.

Ezen lehet változtatni. Hidd el, majdnem minden ember küszködik valamilyen nehézséggel az életben. Rengeteget segít viszont, ha saját értékeinket ismerjük, és ezekre támaszkodva tudunk tervezni. Ha bízunk saját magunkban, sokkal több dologra leszünk képesek. Aki pedig bízik saját magában, abban mások is bízni fognak.

 

BELSŐ HARMÓNIÁRA VALÓ KÉPESSÉG

 

1_3_0

 

Ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben, az érzelmeinket is jól kell tudni kezelni. Ez bizony nem könnyű, embert próbáló feladat. Ha megkeressük a rossz érzéseink, szomorúságaink, elkeseredéseink vagy haragunk okát, és megpróbáljuk azokat magunkban vagy mások segítségével feldolgozni, akkor sokkal könnyebb lesz megszabadulni tőlük.

De ha mégsem sikerül megszabadulni tőlük, azért azt akkor is meg kell tanulnunk, hogy nem engedhetjük szabadjára az indulatainkat. A békétlen, veszekedős, nyűgös, nyavalygós ember környezete számára teher. Ne legyünk ilyenek, legyen önfegyelmünk, irányítsuk a saját érzelmeinket.

Őszintén…. nagyon nehéz időnként. De ez is csak egy képesség, amit sok-sok gyakorlással megtanulhatunk.

 

Leghelyesebben azonban akkor cselekszünk, ha annak az okát is megkeressük, amikor boldogok, elégedettek vagyunk, és amikor felszabadultnak érezzük magunkat. Ha tudjuk, hogy mi az, ami boldoggá tesz bennünket, akkor keressük ezeket a helyzeteket, alkalmakat, s ez megteremtheti a lehetőséget a belső béke és harmónia létrejöttéhez.

Az érzelmeinkért mi magunk vagyunk felelősek, nekünk kell irányítani őket. Sokszor nagyon nehéz. Nem attól függ, hogy mások jól érzik-e magukat a társaságunkban, hanem attól, hogy mennyire vagyunk kiegyensúlyozott, harmonikus személyiségű emberek. Ez a lehetőség pedig mindenki előtt nyitva áll, csak rajtunk múlik, mennyire törekszünk saját belső békénk megteremtésére.

 

ALKOTÓKEDV, KREATIVITÁS

 

 

Az alkotóképesség, az alkotás vágya mindenkiben megvan. Az ember azon a területen tudja alkotásvágyát leginkább megvalósítani, ami az érdeklődése középpontjában áll. Ha sikerült az önismereti vizsgálódás során olyan területet találnunk, ami érdekel bennünket, akkor azon a területen biztosan könnyen fogunk valamilyen alkotó tevékenységbe kezdeni.

Nem kell nagy dolgokra gondolni, ez lehet akár egy szépen megterített asztal, vagy egy finom ebéd elkészítése, vagy virágok ültetése, de akár művészeti alkotás vagy egy jól elkészített statisztikai kimutatás is.

Ki-ki saját érdeklődési körén és adottságain belül érez motivációt az alkotásra. Kellő motivációval azonban bárkiben fel lehet ébreszteni az alkotásvágyat. Legjobb azonban, ha ez a késztetés belülről, saját magunkból jön. Biztosan te is tapasztaltad már, hogy az alkotás, az alkotó munka mekkora örömöt tud okozni.

 

A FEJLŐDÉS IGÉNYE, AKTIVITÁS ÉS KITARTÁS

 

Ugyancsak nagyon fontos a belső motiváció a cselekvésre, ismeretszerzésre, fejlődésre. Ha külső személyek vagy körülmények kényszerítenek bennünket cselekvésre, az sokkal kevesebb örömöt fog okozni, mint ha belső késztetést érzünk erre. Semmi sem ösztönzi jobban az embert a fejlődésre, mint az, ha látja munkája eredményét, akármilyen pici legyen is az. Ezek a kisebb-nagyobb eredmények alakítják ki bennünk az igényt a további tevékenykedésre és fejlődésre.

Ugyancsak az elért eredmények felett érzett öröm segít hozzá bennünket a kitartó munkavégzéshez is.

 

TOLERANCIA ÉS KUDARCTŰRŐ KÉPESSÉG

 

elutasítás, kudarctűrő képesség

 

Ez a képességterület szoros kapcsolatban áll az önismeret, önelfogadás képességével. Ha reális képet alkottunk saját képességeinkről, és lehetőségeinkről, akkor könnyebb lesz korlátainkat is elfogadni, és a nehézségekkel szembenézni.

Biztosan számtalanszor kerültél olyan helyzetbe, amikor úgy érezted, hogy szívesebben feladnád, mint hogy erőfeszítéseket tegyél. A tolerancia, a türelem saját személyünkre, saját nehézségeinkre is vonatkozik. Ha elfogadjuk adottságainkat, ha elfogadjuk, hogy nem vagyunk képesek megtenni bizonyos dolgokat, türelemmel viseljük nehézségeinket, ez előbb-utóbb meghozza gyümölcsét.

Sajnos a kudarcok is az élet velejárói, és meg kell tanulni elviselni azokat. Nem jó taktika, ha megpróbáljuk elkerülni a nehéz helyzeteket, mert sajnos legtöbbször ez másfajta nehézségek kialakulását eredményezi.

Képessé kell válnunk a mindennapi élet kisebb- nagyobb sikertelenségeinek megélésére, elfogadására és feldolgozására. Fel kell készülnünk, hogy kudarcok, sikertelenségek előfordulnak az életben a mindennapi cselekvések, tanulás vagy munka során, valamint a szociális kapcsolatok területén is. Mivel ezt nem lehet megakadályozni, leghelyesebb, ha megtanuljuk ezeket a helyzeteket elfogadni és kezelni. Ha megtanultuk, akkor ezt sikerként is elkönyvelhetjük.

Megtanultuk a kudarctűrő képességeinket maximumon járatni.

 

És a végére egy utolsó, de nagyon fontos képességünk:

DÖNTÉSI KÉPESSÉG

 

Döntési képesség

 

A saját személyünkre, körülményeinkre vonatkozó döntési helyzetekben fokozatosan tanuljuk meg ezt a képességünket, hogyan érvényesíthetjük személyes igényeinket úgy, hogy közben ne sértsük mások érdekeit. Ez legtöbbször döntési helyzetek elé állít bennünket. Nagyon fontos, hogy saját érdekeinket érvényesítsük, de közben mások érdekeit is vegyük figyelembe.

Ezek ismeretében döntsünk akár személyes kérdésekben, akár a jövőnket illetően vagy egy vállalkozás elindítása kapcsán. Az esetek többségében magunknak kell meghoznunk döntéseinket. Valljuk be őszintén, hogy bizony sokszor hoztunk már rossz döntéseket. Vagy elodáztuk a döntést. ( én sem vagyok kivétel)

Visszatekintve ezek voltak a életünk mérföldkövei. Egyúttal a tanulságunk is.

Ezek a személyes döntési helyzetek teremtik meg a lehetőséget arra, hogy a helyes döntési technikákat megtanuljuk és begyakoroljuk.

A mindennapi élet és a munka során is számtalanszor kerülünk döntési helyzetbe, ezek elől nem kell és nem is szabad kitérni. Akkor tudunk felelős döntéseket hozni, ha az összes érvet és ellenérvet felsorakoztatjuk, és ezek ismeretében döntünk.

Ezzel ismét egy képességünket, a döntési képességeinket palléroztuk.

 

Most, hogy elolvastad a kis eszmefuttatásomat a “képes vagyok bármit elérni” témában, remélem megkönnyebbültél és nem döngölöd magadat a földbe azért, mert nem voltál képes eleddig még bármit elérni.

 

Amit egyértelműen tehetsz, az nem más, mint fejleszteni az isteni ADOTTSÁGODON alapuló képességeidet, készségeidet.

És van egy jó hírem. Amint felfedezted és elkezdted ezeket fejleszteni, tényleg képes lehetsz bármit elérni!

Azt se feledjük, hogy “melléktermékként” az adottságainkon alapuló képességeink fejlesztésével az intuíciónk is jelentős mértékben növekedni fog!

Egy kérdés maradt még hátra. HISZEL -E A KÉPESSÉGEIDBEN?

 

Végül pedig bátran tedd fel kérdéseidet, oszd meg velem a tapasztalataidat, vagy akár az ellenvetésedet is. Nagyon várom és köszönöm.

Köszönöm kedvelésed és a megosztásodat!
Share on Facebook30Share on Google+0Tweet about this on TwitterShare on LinkedIn1

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.